Az 1951-es Genfi Egyezmény értelmében menekült az a személy, aki
faji, illetve vallási okok, nemzeti hovatartozása, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozása, politikai meggyőződése miatti üldöztetése vagy az üldözéstől való megalapozott félelme miatt származási országán kívül tartózkodik, és nem tudja, vagy az üldözéstől való félelmében nem kívánja a származási országa védelmét igénybe venni. Az üldözéstől való megalapozott félelem alapulhat olyan eseményeken is, amelyek azt követően következtek be, hogy a külföldi a származási országát elhagyta, vagy a külföldi olyan tevékenységén, amelyet a származási országa elhagyását követően fejtett ki.
Hazánkba évente átlagosan 3500-4000 menedékkérő érkezik, legtöbbjük a volt Jugoszlávia, Afrika és a Közel-Kelet országaiból.
Az EU által hazánkra gyakorolt nyomása, valamint a 2010. évi kormányváltás következtében, Magyarország egyre szigorúbb menekültügyi politikát folytat. Földrajzi elhelyezkedéséből adódóan hazánk a Schengeni övezet külső határa, ebből kifolyólag a környező országok, amelyek igyekeznek minden eszközzel megvédeni szuverenitásukat és távol tartani a nemkívánatos menedékkérőket amennyire csak lehet, egyre nagyobb nyomást gyakorolnak Magyarországra.
A korábbi gyakorlattal ellentétben, amikor az újonnan érkező menedékkérőket nagyrészt a békéscsabai befogadó állomáson helyezték el, a jelenlegi jogszabályok értelmében minden illegálisan, dokumentumok nélkül Magyarországra érkező automatikusan idegenrendészeti fogdába kerül, ahol akár egy évet is eltölthet, mialatt kérelmének az elbírálása folyik.
Debrecen, Magyarország legnagyobb befogadó állomása a menekültügyi eljárás idejére biztosít szállást és ellátást a megfelelő okmányokkal érkező menedékkérőknek. Azok, akik végül megkapják a menekült státuszt vagy kiegészítő védelemben részesülnek, Bicskére kerülnek, ahol felkészítést kapnak a magyarországi beilleszkedéshez.
Jelenleg öt idegenrendészeti fogda, és két menekülttábor működik Magyarország területén:
Idegenrendészeti fogdák
- Békéscsaba
- Nyírbátor
- Kiskunhalas
- Budapest Reptér
Menekülttáborok
- Debrecen: nyitott menekülttábor, ahol a menekültügyi eljárás ideje alatt tartózkodhatnak a menedékkérők.
- Bicske: elismert menekültek részére fenntartott integrációs központ, ahol a menekültek felkészítést kapnak a magyarországi integrációjukhoz.
A magyar menekültügyi jogszabályok értelmében, három különböző menekültstátuszt különböztetünk meg:
1, A menekültek hazánkban a magyar állampolgárokhoz nagyon hasonló státuszt kapnak, az állam szükség esetén útlevelet is kibocsát számukra. A menekültek a magyar állampolgárokkal azonos jogokat élveznek, kivéve a parlamenti választási jogot. Három év folyamatos magyarországi tartózkodás után kérelmezhetnek állampolgárságot, amennyiben a számos meghatározott követelménynek megfelelnek.
2, A magyar jog szerint oltalmazott státuszra az jogosult, aki nem menekült, ugyanakkor fennáll annak a valós veszélye, hogy visszaküldése esetén úgynevezett „súlyos sérelemnek” lenne kitéve. A súlyos sérelem jelentése: halálbüntetés, kínzás, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés, civil személy életének vagy személyének fenyegetettsége megkülönböztetés nélküli erőszak miatt, melynek hátterében fegyveres konfliktus áll. Az oltalmazottak státusza és jogi helyzete nagyon hasonlít a menekültekéhez, és ezáltal a magyar állampolgárokéhoz.
3, A magyar jog befogadottnak nevezi azt a nemzetközi védelemre szoruló külföldit, akit nem lehet hazájába visszaküldeni, mert ott üldözés, kínzás, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy halálbüntetés áldozata lenne, de mégsem jogosult sem menekült, sem oltalmazott státuszra. A befogadott státuszt egy évre adják (utána hosszabbítható) és magában foglalja a munkavállalás lehetőségét, azonban csak előzetesen megszerzendő munkavállalási engedéllyel. A befogadottak részére a magyar állam nem ad magyar úti okmányt (akkor sem, ha semmilyen úti okmánnyal nem rendelkeznek).
Hogyan segít a MVK Menekültszolgálata:
- Rendszeres tábor és idegenrendészeti fogdák látogatása, folyamatos szükségletfelmérés, monitorozás és egészségügyi szükségletek felmérése, asszisztencia nyújtás ezekben az intézményekben elhelyezett menekültek számára
- Adománygyűjtés és osztás (ruhák, tisztítószerek, könyvek, ágynemű, gyógyszerek) a táborokban és az idegenrendészeti fogdákban egyaránt
- Idegen nyelvű tolmácsolás
- Kapcsolattartás a hatóságokkal valamint más hazai partnerszervezetekkel
- Kapcsolattartás külföldi szervezetekkel, NGO-kal, pályázatok és egyéb bevételi források felkutatása
- Önkéntesek toborzása, különösen valamilyen szakterületre (jogi, pszicho-szociális tanácsadás) specializálódott jelentkezők köréből