A Magyar Vöröskereszt Budapest Fővárosi Szervezet Ifjúsági Tanácsa 2010 február 9-én, a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt megalakulásának 89. évfordulóján nyitotta meg fotókiállítását. A kiállítás célja, hogy a fiatalok felismerjék az értékközvetítésnek azt az oldalát, melyet önkéntes munkájukkal végeznek, illetve hogy művészeti alkotásokon keresztül bemutassuk tevékenységeinket, emlékezetes élethelyzeteinket. Ezzel talán kedvet ébresztünk a laikusokban, akik később akár önkéntesként, akár támogatóként, akár tagként csatlakoznak a mozgalomhoz.
 

A kiállítás témaköre a hét alapelvünk (emberiesség, pártatlanság, semlegesség, függetlenség, önkéntesség, egyetemesség, egység). A beérkezett pályaművekből a Budapesti Ifjúsági Tanács ezt szem előtt tartva választja ki a nyertes képeket.  Miután a fiatalok megtartják már hagyományosnak számító ünnepségüket a Magyar Vöröskereszt székházában, közösen átvonulnak a RockRandevú klubba, ahol a kiállítást Kardos István budapesti igazgató nyitja meg. Megnyitó után a fiatalok egy kellemes, beszélgetős estét tölthetnek el közösen a klubban.
 

A Magyar Vöröskereszt mozgalomban a fiatalok a kezdetektől, 1881-től, tevékenykednek. Külön tagozatként 1921. február 9. óta működik a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt, melyhez az 1921. június 11-én megjelent kultuszminiszteri rendelet is hozzájárult.
 

89 évvel ezelőtt, a megalakulást követően, az Ifjúsági Vöröskeresztnek minden 6-18 éves fiú és leány tagja lehetett.

Egy csoport megalakulásához legalább 30 tag jelentkezésére volt szükség. A csoport tisztségviselőit a tagok közül választották. A felügyeletet a tantestületből kijelölt tanító vagy tanárelnök gyakorolta, aki egyben a kapcsolatot is tartotta a csoport és a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt központja között.

Az Ifjúsági Vöröskereszt működésének sok pozitív vonása volt. Fontos feladatokat vállalt nevelés terén, közreműködött az emberbaráti érzések, tulajdonságok fejlesztésében.
 

Az egészségnevelés keretében már 1922-ben elsősegélynyújtási tanfolyamokat szerveztek a fővárosban. 1923 januárjában kiadták az egészségügyi előadások első országos tervezetét, amely általános testápolási kérdésekkel, a fogápolás fontosságával, a gümőkor, továbbá a ragályos betegségek elleni védekezéssel és alkoholizmus káros hatásával foglalkozott. A következő tanévben „Legfőbb kincsünk-egészségünk” címen versenyt kezdeményeztek, amelyet minden évben megszerveztek. A tevékenység bővülését jelzi, hogy az 1934/35-ös tanévben hathetes házi betegápolási tanfolyamokat szerveztek a leányok részére. Hat év alatt összesen 55 budapesti és 245 vidéki csoport rendezett ilyen tanfolyamot.

Az ifjú vöröskeresztesek szép kezdeményezése volt az „Anyák napja” megrendezése, amire először 1925-ben került sor. Ugyancsak az ifjú vöröskeresztesek kezdeményezésére avatták fel 1933. május 21-én Pesterzsébeten az Anyák szobrát. Az ifjúsági csoportok részt vettek az 1940. évi árvízkárosultak javára rendezett országos gyűjtésben. A háború alatti években szeretetcsomagokat készítettek és gyűjtöttek a fronton harcoló katonák és az itthon maradt hozzátartozóik részére, többek között kórházi felszerelési tárgyak vásárlásával, ágyneművarrással segítették a Magyar Vörös-Kereszt Egylet munkáját. Utódaik követik a szép hagyományokat.

Sok fiatal kapcsolódik be a felnőtt szervezet karácsonyi programjaiba, melyek során betegeket, időseket, gyermekeket látogatnak és ajándékoznak meg az ünnepek előtt.
Az ifik munkájának jövőbeli folytatói azok a fiatalok, akik a Bázisiskolák és Bázisóvodák jelenlegi diákjai.